Az üveg mögött egy kisvasút rótta köreit, az állomásnál meg-megállva. Odafent a polcon egy maci ült csendben, fejét kissé jobbra billentve. Odanyomta az orrát a kirakathoz, hogy jobban lássa. Fázott. Ruhája csurom víz volt. A közelben éppen pirosra váltott a lámpa, s egy csapzott kutya szaladt át a zebrán a fényszórók által megvilágított esőfüggönyben. Valaki várakozott a szemközti sarkon egy fekete ernyő alá bújva. Aztán a lámpa sárga lett, majd zöld, s lassan, komótosan minden folytatódott tovább…