Lassan elhalványulnak a fények, s a hangok értelmetlen masszává folynak össze. Furcsa árnyak nyúlnak óriássá, vékony kezeiket nyulánk testükhöz szorítva. Egy utolsó erőtlen illat csiklandozza meg orromat. Aztán úrrá lesz rajtam a süppedés, s elhallgat a csend, kialszik a sötét. Elalszom, de a világ rohan tovább.