félperces szösszenetek, egyebek

Nem így képzeltük el. Nem ezekkel a kimondatlan hazugságokkal, a rossz helyre bevésődött ráncokkal, a bőrünk mélyére beivódott rég megunt illattal.

Te tiszta akartál maradni, én pedig csak ébren álmodni. Aztán valahol félrecsúszott az egész. Már nem is emlékszem, hogy mikor és hol. Azt mondtad; nem ezt érdemeltük. Nem ennek kellett volna történnie. Vagy legalábbis nem így.

§144 · 2008 február 13, 09:24 · félperces · (na ehhez szólj hozzá) · Címke: , , , , , ·


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.