félperces szösszenetek, egyebek

Már egy órája vonaglott az ágyon. Fejét a párnába fúrta. Kezével görcsösen belemarkolt a lepedőbe, s úgy szorította, hogy az már fájt. Tekintetét a plafonra szegezte, visszatartotta a lélegzetét, s a lábával rúgott egyet. Teste percről-percre gyengébb és erőtlenebb lett. Arca lassan kifakult. Megpróbált felállni, de esetlenül rogyott le a földre. Hátát az ágynak támasztotta és körülnézett. Már nem voltak színek, csak torz formák. Egyre zajosabb lett a kép, majd kisvártatva elszakadt a film.

§44 · 2010 január 2, 14:21 · félperces · (na ehhez szólj hozzá) · Címke: , , , ·


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.