Tétován álldogáltak az asztal két oldalán. A lány a terítő szélével babrált, miközben a másik a távolba meredt.
– Mielőtt elmennél, még… – szólalt meg a lány bátortalan hangon.
– Mielőtt… – szakította félbe a másik, félig kérdően. Majd letette a kulcscsomót az asztalra, vállára vette a táskáját és kilépett az ajtón.
Újra elcsendesült minden. Csak a konyhai csap ütemes csöpögése jelezte az idő múlását.
Vélemény, hozzászólás?