félperces szösszenetek, egyebek

Szeme sarkából ráncok futottak szét, de lábuk alatt elfogyott az út. Messziről jöttek. Csillogó szempár kisérte őket és emlékek hintáztak alant; fakók és erőtől duzzadók.
S ha néha kelletlen ujja köré csavarta nap fakította tincseit, azok hát csavarodtak. Újra és újra. Míg jobb napjain a gömbölyű vidámságba barázdákat szántott egy huncut mosoly.

§28 · 2010 május 30, 00:19 · félperces · (na ehhez szólj hozzá) · Címke: , , , , ·


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.